békaperspektíva
békaperspektíva főnév
1. (művészettörténet) Az a főleg reneszánsz és a barokk művészeitől alkalmazott perspektíva, amelyben a képen ábrázolt tárgyak, alakok talppontja egy vonalban van a kép alsó szélével. || a. (ritka) Annak a látásmódja, aki alulról, mély(ebb)ről szemléli a tárgyakat, személyeket. Innen, békaperspektívából egészen különös látvány az antennatorony.
2. (átvitt értelemben, gúnyos) A dolgoknak, helyzeteknek, viszonyoknak alacsony szempontú, kicsinyes megítélése; szűk látókör. Békaperspektívából nézte az egész életet. Sohasem fogom megérteni, miért volt Európa olyan nagy? Vagy csak a mi békaperspektívánk mutatta olyannak? (Herczeg Ferenc)
