békétlenkedik
békétlenkedik [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë], (régies) békételenkedik [e-e-ë] (választékos)
Békétlenül viselkedik; elégedetlenkedik, zúgolódik. Méltatlan helyzete miatt sokat békétlenkedett. Légy őrző angyalom. Ha békétlenkedik ez a szív, nyugtasd meg. (Kármán József) A nép végre békétlenkedni kezdett. (Táncsics Mihály) || a. (ritka) Türelmetlenkedik. Ne békétlenkedj már, mindjárt kész az ebéd. No, hadd megyek – békétlenkedék a diák. (Vas Gereben)
békétlenkedés; békétlenkedő.
