bekopog
bekopog tárgyatlan ige
1. <Személy vhová bebocsátását kérve, ill. a bent levőknek vmely okból jelt adva> rendsz. behajlított ujjal gyors egymásutánban néhányszor koppant az ajtón v. ablakon. Bekopog vhova, vkihez. Bekopognak az ablakon: „Ne zugjatok olyan nagyon … ” (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) Piros hajnalok … részegen Kopognak be az ablakon. (Ady Endre)
2. (ritka) Bekopogtat (2). Néha ő is bekopog hozzánk.
bekopogás; bekopogó.
