beletapos
beletapos ige
1. tárgyatlan <Folyékony v. laza anyagba, növényzetbe> rendsz. meggondolatlanságból, kártevő szándékkal, véletlenül v. azért, hogy áthaladjon rajta, belelép; belegázol. A kertben játszadozó gyerekek beletapostak a virágágyasokba. A gyerek új cipőjével mindjárt beletaposott a sárba. Látta, hogy át kell gázolnia a patakon, hát lehúzta a cipőjét, és beletaposott a hideg vízbe.
2. tárgyatlan Beletapos a fékbe, a pedálba: lábával hirtelen nagy erővel lenyomja a féket, a pedált. Amikor a kerékpáros látta, hogy üldözői a nyomában vannak, minden erejéből beletaposott a pedálba. Hirtelen meg akart állni, és ezért beletaposott a fékbe.
3. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Vmely erkölcsi értékbe> durván, szándékosan belegázol. Beletapos vkinek a becsületébe, a nemzeti hagyományokba.
4. tárgyatlan (ritka) Beletapos (vkibe, vmibe): <elkeseredésében, mérgében> erősen rálép vkire, vmire. Vö.: tapos (3a). Úgy tesz, mintha beteg volna. Legjobb volna beletaposni. (Móricz Zsigmond)
5. tárgyas Vmit taposva erősen belenyom vmibe. Beletaposta a káposztát, a törkölyt a kádba. Beletaposta a köveket az agyagos talajba.
beletaposás; beletaposható; beletaposó; beletaposott.
