bepiszkít
bepiszkít ige
1. tárgyas Kisebb-nagyobb mértékben piszkossá tesz, beszennyez vkit, vmit. Bepiszkította a kezét, a ruháját. Bepiszkítottad magad azzal a festékkel. Hagyj békét, bepiszkítod a ruhámat. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Vkit, vmely erkölcsi értéket> ténylegesen v. mások szemében megvetetté, erkölcsileg rúttá, gyalázatossá tesz; beszennyez (2). Bepiszkította a halott emlékét. E tettével bepiszkította becsületét. Képes volt a rágalmazással bepiszkítani magát.
2. tárgyatlan (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) <Állat, ember> vhová piszkít (2), ill. bent levő helyen v. helyre piszkít, ott hagyja vizeletét, ürülékét. A csirkék bepiszkítottak a konyhába.
bepiszkítás; bepiszkítható; bepiszkító; bepiszkított.
