berendel
berendel tárgyas ige
Berendel vkit vhova: utasítást v. parancsot ad vkinek v. vmely közösségnek, alakulatnak, hogy vhol, kül. vmely bent levő helyen, hivatalban jelenjen meg, v. vmely belsőnek tekintett helyen teljesítsen szolgálatot. A hivatalfőnök berendelte az irodájába a tisztviselőket, a tisztviselői kart. A kiváló fiatal munkaerőt berendelték központi szolgálatra. Ki gondolta volna, hogy egy ezredet kell … a megyei bálra berendelni … (Móricz Zsigmond)
berendelés; berendelhető; berendelő; berendelt; berendeltet.
