bestia
bestia [ë] főnév ..iát, ..iája
1. (választékos) Vadállat, fenevad. A ketrecbe zárt éhes bestiák ordítoztak.
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Kegyetlen, irgalmatlan, állatiasan durva ember; vadállat. Egyszer apámat egy ilyen bestia úgy pofon verte, hogy soha többet ember nem lett apámból. (Tolnai Lajos) Rablógyilkos zsiványok! Nem is emberek: bestiák! (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) <Kül. a férfiakhoz való viszonyában:> szívtelen, önző, kegyetlen nő. Ez a bestia egészen behálózta és kiszipolyozza a szerencsétlent. Hogy bírja ki azzal a szörnyű bestiával?! Értéktelen típussá zsugorodik össze a szép bestia vagy a női vámpír borzongató alakja. (Karinthy Frigyes)
bestiáskodik.
