beszalad
beszalad ige
1. tárgyatlan (bizalmas) Benn levő v. zártnak, elhatároltnak tekinthető helyre szalad; befut. Beszalad az erdőbe, a kertbe. Beszaladt az eső elől a kapu alá. Bészalad egy szobalyány, meglátja az úr csuda képét; Elsikkantja [= elsikoltja] magát, kifut. (Fazekas Mihály)
2. tárgyatlan (bizalmas) Rövid időre, sietve bemegy vhová. Beszaladt egy percre az ismerőséhez.
3. tárgyas (ritka) <Vmely területet, helyet> szaladva bejár; befut. Beszaladta a várost, az utcát.
beszaladás; beszaladó.
