beszédes
beszédes melléknév [e-ë] -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <személy>, aki szeret v. szokott v. sokat tud beszélni; bőbeszédű, közlékeny. Beszédes asszony, gyerek, leányka, menyecske, öreg, utas, vendég. Ha iszik egy kicsit, mindjárt beszédes lesz. A társaságban ő volt a legbeszédesebb. Népképviselőkül … kizárólag beszédes emberek kellenek. (Arany János) A folyosón összetalálkozik két beszédes asszonyság. (Jókai Mór) Láttam, hogy beszédes, szívélyes emberrel kerültem szembe. (Kuncz Aladár) Nem volt beszédes … egész nap elvoltunk úgy, hogy … nem szólott énhozzám. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka, költői) Érzelmeinek hangot adó, csicseregve hangoskodó, lármás <állat, főleg madár>. Sírján egyszerű halom, … Felette a lágy szellő suhogva jár, Színes pillangó, beszédes madár. (Arany János) [A tavasz] ékesíti a holt erdőt … Beszédes madársereggel. (Vajda János)
3. (népies) Vkivel beszélő viszonyban, közelebbi ismeretségben, jó barátságban levő <személy>. Nem vagyok vele beszédes. Később ismerős, beszédes is lettem vele. (Vajda János) Nem beszédes ismerősöm. Látásból maradt az eszemben. (Gárdonyi Géza)
4. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <tény, adat, esemény, szellemi alkotás>, amely önmagában, szavak, ill. külön v. hosszas magyarázat nélkül is könnyen érthető, világos; kifejező, meggyőző. Beszédes bizonyíték, cáfolat, példa. A kiállítás iránti érdeklődés beszédesen bizonyítja, hogy … A könyv beszédesen mutat rá a hibákra. Férj s atya nyúgoszik itt; özvegy s négy árva keserve Tette beszédessé rajta e néma követ. (Vörösmarty Mihály) Az elsőn némi legenda színezet ömlik el, … a másik jó beszédes elbeszélés a nagy királyról. (Arany János) Nekem beszédes költő-példák némák. (Ady Endre) || a. (ritka) Bőbeszédűen részletező <közlemény>. Ma a színlapnak sem illik beszédesnek lennie. (Ambrus Zoltán)
5. (átvitt értelemben) Vmely érzelmet, lelkiállapotot v. az egyéniséget szavak nélkül is tükröző, kifejező, arra jellemző <arckifejezés, megnyilatkozás>. Beszédes ajak, száj, szem, tekintet. Beszédes arckifejezése van. Beszédes kézszorítással búcsúzott tőle. Messze estem, oh lyánykám, beszédes Szemeidnek szép sugáritól … Szemeidből jóság és vidámság | … szól. (Petőfi Sándor) Szép metszésű telt ajkai csukva is beszédesek. (Jókai Mór) Nem volt beszédes. Egész nap … el tudott ülni, egy szó nélkül, csak a szemei csillogtak beszédesen. (Móricz Zsigmond)
beszédesség.
