beszögellés
beszögellés [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A beszögellik igével kifejezett állapot; az a tény, hogy vmely térbeli dolog, kül. földterület vhová beszögellik, benyúlik. A fok beszögellése a tengerbe.
2. Vhová éles szögben benyúló földterület. A tóba benyúló beszögellést elöntötte a víz.
3. (ritka) Éles kanyar. Az útnak több helyen veszélyes beszögellése van.
