betöltetlen
betöltetlen [e-e-e] melléknév -ül
1. Olyan <anyag>, amely vhová még nincs betöltve, amit nem töltöttek be (1). Betöltetlen kása, massza.
2. Olyan <állás, hely, szerep>, amelyet még senki sem foglalt el, senki sem töltött be, senki sem vállalt el. Nálunk még van két betöltetlen állás.
3. határozói használat(ban) (népies) Betöltetlenül. Betöltetlen állnak a hordók. Az állást egyelőre betöltetlen hagyták.
