bizistók
bizistók [z-i] mondatszó (népies, tréfás, bizalmas)
<Fogadkozás bevezető szavaként, bizonykodó, erősködő kifejezésként:> bizony Isten; bizisten. Bizistók, nem én csentem el a cigarettádat. Bizistók szörnyű melegem van. Biz istók … Jó nyereségre tönnék … szört. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
