bizottmány
bizottmány főnév -t, -ok, -a (régies)
1. Bizottság. Besoroló bizottmány; (történettudomány) honvédelmi bizottmány: <1848–49-ben> az országgyűlés tagjaiból alakult testület, amely Kossuth Lajos elnöklete alatt egy ideig az ország kormányzását intézte; vegyes bizottmány. Mint érsekök mondá, mindent akkép tesznek: Küldöttséget, aztán bizottmányt neveznek. (Sárosy Gyula)
2. Küldöttség. A fejedelem … elébe … tisztelgő bizottmány ment. (Kemény Zsigmond)
bizottmányi.
