biztonságérzet
biztonságérzet [g-é] főnév
1. Vkinek azzal a tudattal járó érzése, hogy biztonságban (1a) van. Megvan a tökéletes biztonságérzetem. A jól zárható lakás növeli az ember biztonságérzetét.
2. Az az érzés, amely lehetővé teszi, hogy elfogultság nélkül, kellő határozottsággal, öntudattal cselekedjék az ember; magabiztosság. Ha a főnökével áll szemben, elhagyja a biztonságérzete. Csak akkor jött meg a biztonságérzete, mikor látta, hogy az ő munkája sem rosszabb a másokénál.
biztonságérzetű.
