bólingat
bólingat tárgyatlan ige -tam, -ott, ..asson, (választékos) bólintgat
1. <Ember> ismételten bólint. Egyre csak bólingat. Bólintgat a fejével, hogy jól van, jól van, nagyon jól van. (Tömörkény István)
2. (átvitt értelemben, költői) Vmi bólingat: növény v. növényzet vmely része, kül. lombja szélben fel-alá hajladozik. Feketén bólingat az eperfa lombja. (Arany János) Bólingat már az álmos erdő. (Gyulai Pál)
Igekötős igék: rábólingat.
bólingatás; bólingató.
