bosszúállás
bosszúállás főnév, (régies, tájszó) boszúállás
A bosszút áll szókapcsolattal kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki bosszút áll; vmely sérelemnek önhatalmú megtorlása. Kegyetlen, véres bosszúállás. Tudja-é …, hogy nincsen nagyobb gyönyörűségem, mint bosszút állani azon, akit szeretek? … ezt híják édes bosszúállásnak. (Mikes Kelemen) Ütött a nagy bosszuállás órája. (Petőfi Sándor) Nekem nem bosszúllásra van szükségem, kedves barátom, hanem pénzre. (Jókai Mór)
