bab
bab főnév -ot, -ja
1. A hüvelyesek családjába tartozó, számos fajtában termesztett, fehér, piros v. sárgás virágú növény (Phaseolus vulgaris); paszuly. Nő, tenyészik, virágzik, zöldel a bab; a bab felfut a karóra; köt a bab; babot kapál, termel, termeszt, ültet, vet; ragya érte, elverte a ragya a babot. Kis konyhakertje van … bolgár kertészek módjára termeszt benne zöldborsót, salátát, babot, káposztát. (Nagy Lajos)
2. Ennek termése, hüvelye, a benne levő magokkal együtt. Babot fejt, foszt, szed. Tavaly bőven szedtél csörgő tokú babokat. (Csokonai Vitéz Mihály)
3. (Szemes) bab: ennek érett, megszáradt magja; a hüvelyből kifejtve megfőzik v. különféle célokra megőrlik; babszem. Cifra, fehér, színes, tarka bab; egy zsák bab; babot szemel, vet; (átvitt értelemben) nem babra megy a játék: a) <szerencsejátékban> számottevő összegben folyik a j.; b) <vmely ügyben> jelentős érdekek forognak kockán. Körűl az apróság, vidám mese mellett Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget. (Arany János) Adósok vagyunk … egy véka babbal. (Móra Ferenc)
4. Ebből készült étel. Babot főz. Babon, borsón éltünk az ostrom alatt. Sok a babért fitymálja, megveti, Mint gyermek a babot. (Arany János)
5. (ritka) <Szöveten> elütő színű, kb. babszem nagyságú kerek petty. A piros ruhát fehér babok tarkították. Ünnepi köntöst vett magára, … ezen fekete babok voltak szürke alapon. (Jókai Mór)
Szólás(ok): (régies) Babot sem ér: semmit sem ér, teljesen értéktelen.
Szóösszetétel(ek): 1. babfajta; babhüvely; babinda; babsaláta; babszalma; babszár; 2. bokorbab; farkasbab; futóbab; gyalogbab; karóbab; kávébab; lóbab; májbab; szójabab; törökbab; vajbab; zöldbab.
babocska.
