barátságos
barátságos [ccs] melléknév -an, -abb
1. Jóindulatot, rokonszenvet, szíves baráti érzést mutató. Barátságos arc, beszélgetés, család, ember, fogadtatás, hang, külső, megegyezés, mosoly, politika, viselkedés. Jöjjön át egy kis barátságos beszélgetésre … (Mikszáth Kálmán) Szeretett volna most már, hogy barátságosan köszöntek, odamenni hozzájuk. (Nagy Lajos)
2. (átvitt értelemben) Olyan <helyiség>, amelyet kellemesnek, otthonosnak érzünk. Barátságos lakás, sarok. Hol a boldogság mostanában? | Barátságos meleg szobában. (Petőfi Sándor) Volt egy barátságos ház széles terrasszal … (Krúdy Gyula)
3. (átvitt értelemben) Kellemes érzést keltő, ott-tartózkodásra késztető. Barátságos hely, tájék, vidék; a lámpa barátságos fénye.
4. (sport) Barátságos mérkőzés: olyan m., amelynek eredménye semmilyen bajnokságba v. rangsorolásba nem számít bele.
barátságosság.
