becsap
becsap ige
1. tárgyas Gyors, erőteljes mozdulattal, rendsz. hangos csattanást, dörrenést előidézve, becsuk, betesz <vmely nyitható, csukható tárgyat>; bevág. Becsapja az ablakot, ajtót, kaput; becsapja az ® ajtót vkinek az orra előtt v. (régies) orrára. A szél úgy becsapta az ablakot, hogy betört. Mérgesen becsapta a könyvet. Nagy hidegen pénzes ládáját becsapta. (Széchenyi István) Hát nálatok így bánnak a vendéggel, hogy becsapják orra előtt az ajtót és ott kinn hagyják ácsorogni? (Petőfi Sándor) Becsapta a számtani példatárat, fejét ráhajtotta tornainges, csupasz karjára. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyas Gyors, erőteljes mozdulattal bedob, behajít, bevág vmit vhová. Dühösen becsapta a dobozt a szekrénybe. Betérek egy trafikba, márkot [= bélyeget] venni a levélre, hogy becsapjam a ládába. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (bizalmas) <Vmely (érték)tárgyat> zálogba visz, zálogba tesz. Becsapta az óráját (zálogba, zálogházba).
3. tárgyas (ritka) <Szél, légáramlat kisebb tárgyat> besodor, <gáznemű anyagot> hirtelen behajt vhova. A szél becsapott az ablakon egy-két falevelet. Virágillatot csapott be a szél a szobába. A vonat robogott, a szél becsapta a füstöt. (Babits Mihály)
4. tárgyatlan <Eső, főleg zápor vhová, vmely fedett helyre, helyiségbe> ferdén esve v. erős szél hatására pásztázva beesik, bever(ődik). Tedd be az ablakot, mert becsap a zápor. || a. tárgyatlan <Hullámzó víztömeg> bezúdul, beömlik vhová. A hullámok becsaptak a csónakba. A növekvő áradat már becsapott a felső táróba is. A tenger habja egészen bécsapván a házam elé, sokszor azt gondolom, hogy az ágyamban locsog a víz. (Mikes Kelemen) || b. tárgyatlan <Szél, szag, illat> vhová, főleg zárt helyre, helyiségbe hirtelen betódul, beárad. Ajtónyitáskor a konyhaszag becsapott a szobába. A friss esőszag becsapott az ajtón és elverte a dohos penészszagot. (Jókai Mór) A szél néha becsapott az udvarra is, felkavarta az udvar pocsolyáit. (Kuncz Aladár)
5. tárgyas (ritka) Vmivel becsap vmit, vkit: vmely folyadékkal be- v. telefröcsköli; beveri. Festékkel, sárral becsap vkit. Egy autó egészen becsapta hólével a kabátomat. Fokosát megmártva mocsárban, | Borzond drága fehér mellényét csapta be azzal. (Arany János)
6. tárgyatlan Becsap vmibe: <villám> úgy csap le, hogy ütése vmely építményt, tárgyat ér; belecsap. Becsapott a villám a fába, a házba, a toronyba.
7. tárgyatlan (régies) <Főleg had, csapat, ellenség vhová, kül. vmely vár(os)ba, országba> erőszakkal behatol, beront, betör, beüt. A kunok portyázva becsaptak hazánkba. A hírt bevivék Jakabnak, Hogy déli kapun már magyarok becsapnak. (Arany János) || a. tárgyatlan (ritka, régies, rosszalló) <Vhová (szűk utcába, útra, házba stb.)> hirtelen v. lopva, alattomban befordul, betér, besurran. A legelső sikátornál becsapott, hogy észrevétlenül hagyhassa el a várost. (Jókai Mór)
8. tárgyas (átvitt értelemben) Félrevezet (2), rászed, megcsal vkit. Alaposan, csúnyán, galádul, gyalázatosan, rútul becsap vkit. Mégegyszer nem csapsz be! A kupecek lelketlenül becsapták a parasztot, ha csak lehetett. A régi választásokon hangzatos ígéretekkel becsapták a népet. [A paraszt] mindig attól fél, hogy becsapja a mester. (Móricz Zsigmond) Burzsoá: Szép proletár, … állj meg a szóra! | Proletár: Nem fogsz úgyse becsapni, minek tartasz föl utamban! (József Attila) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Becsap vkit vmennyivel: szándékosan vmely összeggel, mennyiséggel kevesebbet ad, fizet vkinek v. többet fizettet vkivel, mint amennyi jár (vmiért). Két kilóval becsapott a kofa, tíz forinttal becsapott a boltos. || b. tárgyas (átvitt értelemben) Becsapja magát vmivel: olyannal áltatja magát v. olyasmit csinál, aminek csalódás, bukás v. ráfizetés a vége. Ha olcsó és rossz holmit veszel, azzal csak önmagadat csapod be.
becsapat; becsapható; becsapkod; becsapó; becsapott.
