beépít
beépít tárgyas ige
1. <Nagyobb felszerelési tárgyat, bútordarabot stb. vmely épületbe v. annak egyik részébe> építészeti munkával úgy illeszt be, hogy annak állandó, rögzített, könnyen el nem távolítható részévé válik. Az előszobaszekrényt beépítjük a falba. A világítótesteket beépítették a mennyezetbe. || a. (műszaki nyelv) <Vmely készülékbe> állandó, szerves alkatrészként beszerel vmit. A csónakba motort épített be. A zeneszekrénybe beépítettek egy lemezváltó készüléket is. || b. (átvitt értelemben is) Beleépít (1, 1a). Tíz szekér követ építettünk be a kerítésbe. A házba beépítettem minden pénzemet. || c. (ritka) <Épületet, épületrészt, falat, romot> újabb épületekkel úgy vesz körül, hogy ezek közül nem v. alig látszik ki. Az utolsó [pesti] védbástya fala rég házak közé van beépítve. (Jókai Mór)
2. <Vmely helyet, ter(ület)et> épületekkel, építményekkel betölt, elzár; tele épít. Beépítették a szomszédos üres telket. Itt nem lehet már átmenni, beépítették az utat. E táj … volt … leggyérebben beépítve. (Kemény Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Vkit beépít: <vmely, rendsz. szemben álló csoportba, közösségbe, szervezetbe> bejuttatja, hogy ott leplezett bomlasztó munkát v. kémkedést végezzen. Az ellenség igyekszik beépíteni a maga embereit a munkásosztály pártjába. Beépítették titkos ügynökeiket a fogolytáborokba is.
4. (átvitt értelemben) Vmit szervesen be(le)illeszt, belefoglal vmibe. Az üzemek, vállalatok, intézmények tervét be kell építeni az államgazdasági tervbe.
beépítés; beépítetlen; beépített; beépíthető; beépíttet.
