befejez
befejez [e-e-e] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
1. Befejez vmit: vmely rendsz. hosszabb munkafolyamat eredményeképpen létrejövő anyagi v. szellemi alkotásnak az elkészítését bevégzi. Befejezi a regényt, a szótárt. Októberre befejezik a házat. Be van fejezve a nagy mű, igen. | A gép forog, az alkotó pihen. (Madách Imre)
2. Befejez vmit: vmely cselekvésnek, tevékenységnek, kül. munkafolyamatnak az utolsó szakaszát is elvégzi. Befejezi a főzést, a mosást, munkát, nagytakarítást. Körülbelül egy hónap múlva befejezem az anyaggyűjtést. Az aratást mindenütt határidőre befejezték. Holnap fejezik be a függőben maradt játszmákat. Végtére, … hogy befejezze ostobaságai lajstromát: megházasodott. (Jókai Mór) || a. Befejez vmit: vmely rendsz. hosszabb szóbeli megnyilatkozásnak a végére ér. Befejezi beszédét, mondanivalóját, nyilatkozatát. Befejezted végre? Akkor most hallgass meg engem. Amikor befejezte a tervezet előadását, valamennyire megnyugodott. (Hunyady Sándor) || b. Befejez vmit vmivel: vmely cselekvésnek, megnyilatkozásnak, előadásnak a végén, annak lezárásaképpen többnyire előzetes meggondolás, terv alapján tesz v. mond vmit. Megemlékezését egy hatásos idézettel fejezte be. Lendületes mondattal fejezte be a levelet. Az ünnepélyt az Internacionáléval fejeztük be.
3. <Tevékenységet, cselekvést> egy időre v. végleg abbahagy. Mára befejeztük a munkát. Fejezd be ott, ahol éppen tartasz. Fejezzétek már be ezt az értelmetlen vitát!
4. Befejez vmit: végére ér vmely időszaknak. Csúnyán, szépen fejezte be életét. Befejezte költői pályafutását. Befejezte egyetemi tanulmányait. Lassan befejezzük ezt a tanévet is. || a. (tárgyas igealak tárgy nélkül, rendsz. múlt időben) (bizalmas) Meghal. Ez is, szegény, befejezte.
5. Befejez vmit: <vmely történés> egy folyamat végén bekövetkezve azt mintegy lezárja. Jól sikerült bál fejezte be az ünnepséget. Az izgalmas meccset ivászat fejezte be.
befejezhető; befejező; befejeztet.
