befogó
befogó melléknév és főnév
I. melléknév Általában olyan <személy, dolog>, aki, amely vmit befog (1, 3–5, 7, 9). A lovat befogó kocsis; a fülét befogó gyerek; a megmunkálandó alkatrészt befogó műszer, szerkezet, szerszám.
II. főnév -t, -ja
1. (mértan) <Derékszögű háromszögben> a derékszöget alkotó két rövidebb oldal valamelyike. A két befogó négyzetének összege egyenlő az átfogó négyzetével.
2. (műszaki nyelv) Az a szerszám, műszer v. vmely gépnek az a része, amely vmit befog (3), rögzít. Excentrikus befogó; a befogó széle.
befogójú.
