béke
béke [e] főnév békét, békéje [e] (főleg egyes számban)
1. Az a viszony, ill. állapot, amely két v. több olyan állam, nép között áll fenn, amelyek nincsenek háborúban egymással. Európai, nemzetközi, örök, tartós, végleges béke; a béke apostola, harcosa, katonája, őre, papja; a béke bástyája, biztosítéka, erői, győzelme, megbontása, megvédése, megzavarása, ügye; az emberiség (egyetemes) békéje; a világ békéje és biztonsága; ® megmenti a békét; veszélyezteti a békét. A boldog jövőnek a béke az alapja v. forrása. Politikánk a békét szolgálja. Nem elég a békét kívánni, harcolni is kell érte. Közmondás, [hogy] Ha béke kell, hát hadra készülj. (Kisfaludy Sándor) Békét, békét a világnak, De ne zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből. (Petőfi Sándor) Elfut a béke s kigyúl a világ. (Radnóti Miklós) || a. A hadiállapotnak szerződéssel való megszüntetése két v. több hadviselő fél között; békekötés, békeszerződés. Azonnali, becsületes, feltétel nélküli, igazságos, szégyenletes béke; a bécsi béke; a párizskörnyéki békék; a szatmári béke; a béke olajága ¬; békére lép vkivel; békét ajánl vkinek; békét kér vkitől; békét köt vkivel; békét ® szerez; megőrzi, megszegi, megtartja a békét. Készek vagyunk, Ha jogszerűleg bántok el velünk, Békére lépni. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Ó, béke! béke! | legyen béke már! Legyen vége már! (Babits Mihály) || b. (rendsz. -ben raggal) Az első világháborút megelőző időszak <a közvetlenül utána következő korból szemlélve>. Még békében történt … Mindig fehér mellényt viselt, olyan … gyönyörű atlaszmellényt, melyet csak régen, valamikor a békében viseltek vidéki úriemberek. (Kosztolányi Dezső) || c. (átvitt értelemben, költői) A békét megszemélyesítő isteni személy. A béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. (Vörösmarty Mihály) Reszketve megnyílik egy lótusz szűzi ajka, S kileng a boldog légbe a hószin szárnyu Béke. (Tóth Árpád)
2. <Vmely ország, nép, társadalom tagjai, csoportjai, osztályai közt> nyugalmas állapot, békés viszonyok, egyetértés, amelyet nem zavar meg viszálykodás, politikai, társadalmi harc, ellenségeskedés; békesség. Belső, felekezeti, pártközi, társadalmi béke; megbontja, megzavarja a békét. Helyreállt a béke az országban. Dolgoztok a magyar állameszme érdekében …, míg egyszer csak azon veszitek észre magatokat, hogy ahol azelőtt béke volt, most fenekestől felfordult minden. (Mikszáth Kálmán) || a. <Kisebb közösségben v. egyes személyek között> nyugodt, békés állapot, zavartalan viszony; baráti egyetértés; békesség. Családi, házi béke; ® szent a béke (közöttük). A község békéjét nem engedjük felborítani. [A] véleménykülönbségben nem találtak semmi okot arra, hogy ez által a házi béke … megzavartassék. (Jósika Miklós) Unos-untalan tett neki valami szívességet, végre is szent lett a béke. (Mikszáth Kálmán)
3. (főként határozóragos alakokban) Vkinek, vminek nyugodt, csendes, zavartalan (lelki-) állapota; a test v. a lélek, a kedély, a lelkiismeret nyugalma, egyensúlya; békesség, zavartalanság, bántatlanság. Lelki béke; az idegek, a test békéje; béke száll ¬ szívére; (régies) béke veled, veletek!: a) <búcsúzó köszöntés:> Isten veled, veletek; élj(etek) boldogul!; b) <halottra, temetési búcsúztatáskor:> nyugodj, pihenj zavartalanul! Békében v. békén ® hagy vkit, vmit; békét ® hagy vkinek, vminek; békén végbemegy, megtörténik vmi; békén v. békével: a) nyugodtan, békén marad; b) türelmesen, békével tűr; c) bántatlanul. A csapatok békével elvonultak. Béke már részem: lekötöm hajómat. (Berzsenyi Dániel) Toldi tűr …, bárha nem békével; Birkozik nagy lelke fellázadt dühével. (Arany János) Szeretem a fáradt lemondást, Könnyetlen sírást és a békét, Bölcsek, poéták, betegek Menedékét. (Ady Endre)
4. (választékos) A természetnek, a magánynak a lelket megnyugtató csendessége. Esti béke, téged köszöntelek. (Radnóti Miklós) || a. (vallásügy) A halál csendje, nyugalma; az örök nyugalom. Béke poraira, hamvaira v. nyugodjék békében: <halottat búcsúztató v. halott emlegetésekor haszn. kifejezés:> ne zavarja semmi síri nyugalmát. Hogyha magába fogadt az öröklét bölcseje, a sír: Akkor béke veled, legyenek szép álmaid ott lenn. (Petőfi Sándor) Sokat szenvedett, … nyugodjék békében e nehéz élet után. (Eötvös József)
Szóösszetétel(ek): 1. békeajánlat; békealáírás; békealku; békeállapot; békeállomány; békeapostol; békebíróság; békeegyezmény; békeellenes; békeeskü; békeest; békeesztendő; békefelvonulás; békefront; békeháborító; békehangulat; békeház; békehírnök; békeipar; békejavaslat; békekezdeményezés; békekorszak; békeközvetítés; békeküldött; békeküldöttség; békeminőségű; békeműszak; békenagygyűlés; békeoffenzíva; békeokmány; békeőrség; békerontó; békepaktum; békeparancs; békeszavazás; békeszegés; békeszegő; békeszerzés; békeszerző; béketanács; béketervezet; béketörekvés; békeünnep; békeünnepély; békeüzenet; békevilágtanács; békezavaró; 2. különbéke; osztálybéke; világbéke.
