beleír
beleír ige
1. tárgyas Vmibe beír vmit. Beleírja a nevét az emlékkönyvbe. A kottába beleírja az ujjrendet. A váltót aláírtam, anélkül, hogy az öszveg [= összeg] bele lett volna írva. (Jósika Miklós) || a. tárgyas (gyak. tárgy nélkül) (rosszalló) Beleír vmibe: vmit ír vminek a belsejébe v. részei közé, ahova nem volna szabad írnia. Beleírt a füzetembe. Beleírt egy szót a dolgozatomba. Ne írj bele a könyvbe!
2. tárgyas <Mondanivalót vmely írott szövegbe, kül. levélbe> megfogalmazva írással belefoglal. A levélbe beleírta minden panaszát.
3. tárgyas (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Beleírja nevét vhova: olyan nagy fontosságú tettet visz végbe, hogy neve emlékezetes marad vmiben. Beleírta nevét a történelembe.
beleírás; beleírat; beleírható; beleíró; beleíródik; beleírogat; beleírt.
