bélelt
bélelt [e] melléknév -en [e], (régies) béllelt
1. Olyan <ruhanemű, használati tárgy>, amely (vmivel) bélelve van. Bélelt kabát, kesztyű; báránybőrrel bélelt bunda; selyemmel bélelt ruha; deszkával bélelt fal; jávorfával bélelt szekrény; pehellyel bélelt puha fészek. Mentéje … Rókamállal bélelt, nyestprémmel beszegett. (Jókai Mór) A pompásan bélelt hintóban mit sem lehetett tartani a meghűléstől. (Tolnai Lajos) || a. Vmivel telerakott, megtöltött. Bankókkal bélelt erszény.
2. (átvitt értelemben) Búval bélelt: szomorú, levert, kedvetlen, kedélytelen. || a. (átvitt értelemben, régies) Ördöggel bélelt: nagyon gonosz.
Szóösszetétel(ek): széllelbélelt.
