belőle
belőle [e-e] határozószó, (személyragos) belőlem [e-e], belőled [e-e], belőlünk, belőletek [e-e-ë], belőlük v. (népies, régies) belőlök. Nyomósítva: őbelőle, őbelőlük. (Az én, te stb. személynévmás nem használt -ból, -ből ragos és az az, ez mutató névmás abból, ebből alakja helyett haszn. szó.)
1. (ritka, gyak. elmarad) A személyraggal megjelölt előzményekből ismert, zárt, ill. több oldalról körülhatárolt hely, tárgy belsejéből. Eltévedtünk az erdőben. Alig tudtunk kitalálni belőle. Nyitva van a szekrény, vedd ki belőle a ruhámat. || a. (ritka) <Testileg gyorsan fejlődő személyről, alkalmatlanná vált ruhájáról, lábbelijéről szólva.> Tavaly kapta, és már kinőtt, kihízott belőle: kinőtte, kihízta. || b. A személyraggal megjelölt tárgyból, anyagból mint vminek helyéből. Mennyi zsírfolt van a ruhádon! Miért nem veszed ki belőle? Ott van a kis ajtó, de hej megvetkezett! Belőle a szú is régen kiéhezett. (Arany János)
2. A személyraggal megjelölt, az előzményből ismert anyagból, tárgyból, főleg ételből, italból <bizonyos mennyiség(et), rész(t)>. A ház megsérült, csak egy lakás maradt épen belőle. Itt a leves. Vegyetek még belőle. [Nekem ízlik ez a bor.] – Hát akkor igyál még belőle. Olyan jó volt ez az ebéd, hogy semmi sem maradt meg belőle. || a. (átvitt értelemben is) A személyraggal megjelölt, az előzményből ismert személyből v. életművéből <bizonyos rész, ill. hatás>. Itt … | a „szent öreg” élt, Virág Benedek … | Sokszor megállok most, hol lakott rég … s alázatosan kérdem mi maradt belőle? (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben) A személyraggal megjelölt, az előzményből ismert <dologból bizonyos rész(t)>. Elmondta élete történetét. Semmi sem maradt ki belőle. Az igazat mondd: semmit se hallgass el belőle. || c. (átvitt értelemben, gúnyos) (Köszönöm,) nem kérek belőle: lemondok róla, mindenképpen távol tartom magamat tőle.
3. A személyraggal megjelölt, az előzményből ismert állapotból, helyzetből. Jó állása volt az apjának, de kicsöppent belőle. Tífusza volt, de kilábalt belőle. Úgy belebonyolódott a hazudozásba, alig bírt kivergődni belőle.
4. (átvitt értelemben) A személyraggal megjelölt, az előzményből ismert személyből, dologból mint vminek eredetéből. Egy szót se lehet kihúzni belőle. Van egy kis kertje, de kevés hasznot húz belőle. [Petőfi olvasásakor.] Elő-elő veszem, olvasom versedet, Belőle búsulok, Belőle nevetek. (Vajda János) A szó nekem ópium, Pogány titkokat szívhatok belőle. (Ady Endre)
5. (átvitt értelemben) A személyraggal megjelölt, az előzményekből ismert élőlényből (, aki, amely vmivé válik), ilyen dologból (, amelyből vmit készítenek). Nem hiába költött a fiára, nagy ember lett belőle. Jól fejlődik ez a csemete, hamarosan szép nagy fa lesz belőle. Szép ez a selyem, csinos ruha lesz belőle. Olyan főispánt csinálok belőled, mint a pinty. (Mikszáth Kálmán) –51 (ritka) <Várakozást, jóslást jelentő kifejezésben.> Szüleim … belőlem papot vártak. (Arany János) Atyám híres énekesnőt jósol belőlem. (Tolnai Lajos)
6. Gúnyt (csúfot v. ritk. játékot) űz belőle: gúny, nevetség tárgyává teszi. Gondolod, hogy belőlem játékot űzhetsz. (Bajza József)
7. <Következtetéssel kapcs.:> a szóban forgó megnyilatkozásból, nyelvi kifejezés(ek)ből mint vmely lelki tartalomnak, vmely gondolatnak, gondolatmenetnek jeléből. Jól esett hallanom szavait, mert kicsendült (kicsillant, kihangzott) belőlük a szeretet. Elolvastam a beadványt, s kiderült belőle, hogy … v. azt hüvelyeztem ki (hámoztam ki) belőle, hogy … || a. A szóban forgó előzményből következőleg. Ha meg nem állotok, A lesz belőle, hogy én is elszaladok. (Arany János)
8. <Bizonyos igék, főleg ki- igekötős igék vonzataként a határozószó saját jelentésének háttérbe szorulásával:> a szóban forgó személyből v. dologból. Kihalt belőle minden érzés. Nem lehet kiokoskodni belőle. Kiábrándult belőle.
