benne
benne [e-e] határozószó (személyragos) bennem [e-e], benned [e-e], bennünk, bennetek [e-e-ë], bennük v. (régies) bennök. Nyomósítva: énbennem, tebenned stb. Az én, te stb. személynévmás nem használt -ben ragos alakja helyett, néha a mutató névmás -ban, -ben ragos alakjának értelmében.
1. A személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert zárt v. több oldalról körülhatárolt hely, tárgy belsejében. Húzd ki a felső fiókot, benne van, amit kerestél. Nem a kosár a fő, hanem a tojás benne. (Móricz Zsigmond) || a. A személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert személy testének, ill. teste egy részének belsejében. Megoperálták és egy srapnelszilánkot találtak benne.
2. A személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert anyagban, tömegben, annak részei közt. Kész a kávé, cukor is van már benne. Ez nagyon összetett vegyület, van benne …
3. (átvitt értelemben, ritka) Az előzményekből ismert állapotban, helyzetben. Szerény állása van, de jól érzi magát benne.
4. (átvitt értelemben) A szóban forgó személy lelki világában, tudatában, gondolatában, érzéseiben, szándékaiban. Sok hiba van benned. Az a terv érlelődött meg bennem, hogy … Ellentétes érzések hullámzanak benne. Sírt bennem a lélek, hogy a pazarlást | szemléltem. (Katona József) Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet. (Petőfi Sándor) Apámtól féltem … A sok keserüség, | ami benne volt, megkeserített bennünket is. (Szabó Lőrinc)
5. (átvitt értelemben) Az imént említett dologban, annak tartalmában, lényegében. Van benne valami: érdekes, figyelemre méltó; nincs benne semmi: ártatlan, veszélytelen dolog. Nagy beszédet mondott, sok nemes gondolat volt benne. Rossz könyv ez, nem találtam benne semmi figyelemre méltót.
6. (átvitt értelemben) A szóban forgó, a személyraggal megjelölt személyben mint a beszélő iránti vmilyen érzés megtestesítőjében. Benned jó barátra, szerető társra találtam. Bennünk mindig csak ellenséget láttak. || a. (ritka) A szóban forgó, a személyraggal megjelölt személyben mint vmely cselekvés, történés hordozójában; rajta keresztül; általa. Benned megvalósultak reményeim. [Napóleonra.] Amely kéz felemelt, az ver most porba viszontag; Benned az emberiség űgye boszúlva vagyon. (Berzsenyi Dániel)
7. (átvitt értelemben) <Főleg néhány igekötős ige mellett> a szóban forgó személyhez hozzáérve, hozzáütődve, beleakadva. Megbotlott benne: belebotlott; megakad benne: beleakad; eltörik benne: beletörik.
8. <A -ban, -ben ragos határozó nyomósítására, főleg a van igével kapcs.; az egész kifejezés értelme:> a határozóval kifejezett dologban. Benne van a ládában, a vízben, az újságban, a mesében. Benne van a vérében a könnyelműség. Benne van, ül a bajban, a slamasztikában (nyakig). Benne vagyunk ¬ vmiben; (jól) benne van az ® időben; benne van a ® korban. Otthon … ilyenkor ruca sült, lúdhús, benne vagyunk a novemberben. (Tolnai Lajos) || a. Benne van vmiben: a) vmely cselekvésbe belekezdett és javában folytatja; vmibe belemelegedett. Benne van a munkában, az alvásban; benne van az elbeszélésben, a vallomásban, az őszinteségben. Zsigmond … beéri egy darab kenyérrel … mikor nagyon benne van a munkában. (Jókai Mór); b) <ugyanilyen értelemben, a határozó ráértésével.> Ha már egyszer benne vagyok, hát elmondom az egészet. (bizalmas) Nagyon benne van: szakember ebben a dologban. Ő jó, becsületes ember, még bátor is, ha benne van. (Jókai Mór); c) vmely vállalkozásban részt vesz, részes a szóban forgó dologban. (bizalmas) Ő is benne van a pakliban. Benne van a ® keze vmiben v. az ő ® keze is benne van a dologban. [Ránduljunk ki vasárnap.] (bizalmas) Benne vagyok. Cousin úr keze is benne van … a tréfában. (Jókai Mór)
9. <Olyan igék, melléknevek, főnevek és szókapcsolatok vonzataként, amelyeknek rendsz. -ban, -ben ragos vonzatuk van.> Bízik, botlik, gyönyörködik, hisz, kéjeleg, kételkedik, megnyugszik, reménykedik benne; bizonyos, jártas, ludas, részes benne; mester, tudós benne; gyakorlata van benne; öröme van, kedve telik benne. Benned van minden reménységem. Bízd rám ezt a munkát, elég jártasságom van benne. Csak kérdezi Puk, hogy hol lesz már a kincse: „Isten benne tudós – sohajt – van-e? nincs-e?” (Arany János)
Szólás(ok): ld. cső, tagadás.
