besúgó
besúgó főnév -t, -ja
Az, aki rendsz. anyagi érdekből másokat titokban megfigyel és feletteseinek v. vmely hivatalos szervnek beárulja őket; spicli. Nem is sejtették, hogy ki volt köztük a besúgó. Mikor jött az egyik besúgó, leültette, hogy írja le szórul szóra, amit társáról elpletykázott. (Jókai Mór) Hol a csudába kémkedhetett az a szemfüles besúgó? (Nagy Lajos)
besúgói.
