biccentés
biccentés [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A biccent (1) igével kifejezett cselekvés, mozdulat. Barátságtalan, hűvös, kurta biccentés. Egy biccentésre sem méltatta. Egy biccentéssel válaszolt csak a kérdésre.
2. (népies) Kis mérvű sántítás; bicegés. Észre sem lehet venni járásában azt a kis biccentést.
Szóösszetétel(ek): fejbiccentés.
