bír
bír ige -t, -jon
I. Van ereje ahhoz, hogy vmely terhet tartson, viseljen, hordjon, v. vmit elviseljen, kiálljon, vmit (el)végezzen.
1. tárgyas <Súlyt, terhet> tartani v. vinni képes. Nem bírja a nehéz zsákokat; alig bírja a fejét, karját, kezét, lábát: nehéznek érzi a fejét stb. a fáradtságtól, álmosságtól v. betegség okozta gyengeségtől; alig bírja a ® tagjait; alig bírja a ® testét. Emeld föl ezt a kosarat. Bírod? Hárman sem birnátok súlyos buzogányát. (Arany János) || a. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Bírja a lába v. bírják a lábai: van ereje hozzá, hogy menjen, járjon. Lábai már alig bírják v. nem bírják. Nem jobb volna-e … elfutni innen, amerre a két szeme viszi és a két lába bírja … (Mikszáth Kálmán) Inai bírták még, fáradság nélkül vitték föl a hegyre. (Babits Mihály) || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Nem bírja vminek a súlyát, terhét: nem képes hordozni, elviselni vmit. Az élet súlyát Nem birva, leroskad. (Arany János)
2. tárgyas Képes elviselni, kiállani, elszenvedni vmit; kibír, elbír vmit. Bírja az éhezést, a meleget, a szomjúságot; (jól) bírja az italt (a bort, sört stb.): sokat tud inni anélkül, hogy megártana neki; jó ivó. Egyes kukoricafajták jól bírják a szárazságot. Kardvasa a nagy ütést nem birván, eltörik. (Vörösmarty Mihály) Gyönge tüdeje nem bírta az itteni hidegeket. (Kosztolányi Dezső)
3. tárgyas Képessége, ereje van <vmit végezni v. fizetni>; képes rá, győzi. Bírja a futást, a munkát, a sok lépcsőt; alig bír követni vkit; alig bírja fékezni, türtőztetni magát; mindent megtesz, amit csak bír; ® szusszanni se bír; ahogy csak bír(ja): ahogy erejéből telik; nem bírja a pénztárcája, erszénye: nincs elég pénze hozzá. Egy se birta mondani | Hogy: éljen Eduárd. (Arany János) A szívem úgy dobogott, hogy nem bírtam megszólalni. (Gárdonyi Géza) Alig bírta az utat: sokszor leült pihenni az utcai padokra. (Gelléri Andor Endre) || a. (tárgy nélkül) (régies) Ahogy Isten bírni adta, engedte: ahogy erejétől kitelik. Peng harmadszor a kard … Neki húzalkodik [= összeszedi erejét] a barát is, kapja, | Ahogy Isten birni adta, oda szabja [= oda sújtja]. (Arany János) || b. (rendsz. tárgyas igealak tárgy nélkül) Bírja vmivel; vmit bír vmivel: vmiből elege van neki ahhoz, hogy vmely cselekvést, erőfeszítést végezni, folytatni tudjon. Bírja hanggal, pénzzel, szusszal, tüdővel. Hordozta ez, míg birta vállal A létet. (Arany János) || c. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Még bírja (egy darabig): még használható, még tart egy darabig. Ez a táska még bírja. || d. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Nem sokáig bírja már: hamarosan meg fog halni, <állat> el fog pusztulni.
II. Kellő ereje, hatalma van ahhoz, hogy vkit, vmit megfékezzen, féken tartson, vele megbirkózzék, v. vkit rávegyen vmire.
1. tárgyatlan (rendsz. tagadó alakban) Bír vkivel, vmivel: meg tud fékezni, kordában tud tartani vkit, vmit. Nem bír a gyerekeivel. Az ördög se bír vele. Az isten is segít, ki bír velünk? | Szabad népek valánk, s azok legyünk. (Czuczor Gergely) Ne gondoljátok, hogy mivel kisebb Birok vele. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Úgy elkényeztették, hogy nem bírt vele senki. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyatlan (többnyire tagadó alakban) <Birkózásban, küzdelemben, tusában> eredményesen szembe tud szállni, meg tud mérkőzni vkivel, vmivel. Mit csinálsz most Miklós? jaj dehogy birsz vélek! | Ezer lelked volna, mégis megölnének. (Arany János) || b. tárgyatlan (rendsz. tagadó alakban) <Feladattal, teendővel> meg tud küzdeni; el tudja végezni. Annyit vállalt, hogy nem bír vele. || c. tárgyatlan Nem bír magával v. vmilyen hangulatával, indulatával: nem tud uralkodni magán; elragadja a hangulata v. indulata, nem képes fékezni, mérsékelni. Az örömtől, a haragtól, a vágytól nem bír magával; nem bír a haragjával, jó kedvével, örömével. Ocskay nem bírt a dühös jó kedvével, … táncolni kezdett. (Jókai Mór) Alig bírt magával az elevenségtől. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyas Vkit vmire bír: vkit arra késztet, hogy tegyen vmit; rávesz, rábír, rábeszél vkit vmire. Vkit beszédre, hallgatásra, jóra, megadásra, távozásra, vallomásra bír; jobb ® belátásra bír vkit. Új tüneményt, egy új csodát beszélsz, Mely bámulatra s tiszteletre bír. (Vörösmarty Mihály) Aki őt … mosolyra tudná bírni, az ugyan híres ember lenne egyszerre. (Jókai Mór)
III. Vkit, vmit vmely módon hatalmában, birtokában tart, birtokol.
1. tárgyas (népies) Bírja: <vmely testrészét> tudja használni, mozgatni. Alig bírja már a lábát; míg a (két) ® karomat bírom. Az éjjel Smith … magához jött, ma már beszél és minden tagját bírja. (Jókai Mór) [A megvert kutya] mihelyt bírta a derekát, meglapulva csúszott vissza a gazdája lábaihoz. (Gárdonyi Géza) || a. (Jól) bírja magát: a) jó erőben van. Egy emberséges embert vesztettünk el, aki még hatvankilenc esztendős korában is igen frissen bírta magát. (Mikes Kelemen) b) jó anyagi körülmények között él, tehetős. || b. tárgyas (ritka) <Vmely nyelvet> jól, folyékonyan beszél. Senki nem bírja teljesebben az anyai nyelvet mint ő. (Arany János)
2. tárgyas (régies, irodalmi nyelvben) Birtokában tart; birtokol vmit. Amire vágytam, birni is reméltem. (Petőfi Sándor) Péter úr … elődei egykor a fél falut bírták. (Jókai Mór) Kora lejárt a dölyfös boldogoknak, A szenvedők bírják eztán a földet. (Reviczky Gyula) || a. Bérben, haszonbérben bír vmit: mint bérletet, ill. haszonbérletet használja. || b. tárgyas (régies) Bír vkit, vmit: uralkodik vki, vmi fölött; parancsol neki. Valamintha pogány szellem bírná, könyörögve Szólítá a holdat. (Vörösmarty Mihály) István … A soknyelvű nemzetet birja vala békén. (Arany János) || c. tárgyas (tájszó, régies, irodalmi nyelvben) <Nőt> magáénak tudhat, házasságban él vele, szerelmére számíthat. (irodalmi nyelvben) Vkinek a szívét bírja: vkinek a szerelmére számíthat. Ki van az én szemem sírva, Mert a rózsámot más bírja. (népköltés) Te bírod, óh tudod magad, Szép Lilla! szívemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Bírom végre Juliskámat, Mindörökre bírom őt. (Petőfi Sándor) || d. tárgyas (régies, irodalmi nyelvben) Vkit nőül, hitvesül v. (ritka) férjül bír: házasságban él vele. Siet szabadítni a vár nővezérét, Mert hitvesül birja ennek a testvérét. (Arany János) || e. tárgyas (választékos) <Vmely óhajtott, kívánt dolog> tulajdonának mondhat. Bírja vkinek a bizalmát, hozzájárulását, ígéretét, szavát, szerelmét, szívét. Az új kormány bírja a nemzet többségének bizalmát. Szegény legény vagyok, Nincs semmi vagyonom, Szivem sem az enyém, Rég birja galambom. (Petőfi Sándor) Teliholdas éjszakákon ellebbentek a szeme előtt azok a nők, akik szíve szerelmét bírták. (Krúdy Gyula) || f. tárgyas (régies) Bír vmely titkot: be van avatva vmely titokba. [A leány] bírja a cárnak minden titkait. (Jókai Mór)
3. (tárgy és más vonzat nélkül) (ritka, régies) Birtoka, vagyona van vhol. Az én vármegyémben is bírtak a Csúzyak Pápán, Pölöskén s egyebütt is. (Eötvös Károly)
4. tárgyatlan (régies, irodalmi nyelvben) Bír vmivel: vmivel mint (anyagi v. szellemi) tulajdonával rendelkezik. ® Tudomással bír vmiről. Kabátja épen sárga volt, És igy annál jobban látszott a folt. | „Eldobnám – szólt – de mással nem birok.” (Petőfi Sándor) Tudjátok-é, mi a: Valakinek tulajdon Lakházzal birnia. (Arany János) || a.* tárgyatlan (sajtónyelvi) Vmivel bír: vmely sajátsága, képessége van. Befolyással, értékkel, fontossággal, jelentőséggel bír. [A kötelesség] parancsolja, hogy az esetnek előadásában … semmit, mi fontossággal bírhat, el ne hagyjak. (Eötvös József) || b. (tárgy nélkül) (ritka, régies) Hatalma van vmely területen, uralkodik vhol. [Fejedelem,] te messze bírsz, S nagy birodalmad nem tud éjszakát. (Vörösmarty Mihály)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
IV. tárgyas (rendsz. tagadó formában) Vkit, vmit el tud szenvedni, (ki)állhat. Nem bír vkit, vmit: ki nem állhatja, nem szenvedheti, utálja. Nem bírom a hazug embereket, a hazugságot. Nem bírta a vallomásokat, az ellágyulásokat. (Kosztolányi Dezső) Nem bírta a falu. Nem bírták el a rokonok. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (argóban) <Személyt, dolgot> kedvel. Bírom ezt az embert. Nagyon bírom az ilyen filmeket.
Közmondás(ok): Aki bírja, marja: ha többen versenyeznek vminek az eléréséért, megszerzéséért, az erősebb v. az erőszakosabb győz.
Igekötős igék: elbír; felbír; kibír; lebír; megbír; rábír.
bírható; bírt.
