birok
birok főnév (irodalmi nyelvben)
1. (tárgyként, birtokos személyraggal és többes számban nem haszn.) Birkózás. Két férfi birokban egyenlőn vetekszik. (Arany János) Be jó volna még a birok, A nagy, test-a-testen csata. (Ady Endre) || a. Birokra kel, kiáll, megy, (ritka) kap, száll vkivel: birkózni kezd. Nos fiúk, birokra, hadd lássuk, ki áll ki? (Arany János)
2. (átvitt értelemben) Birokra kel vmivel: igyekszik legyőzni vmit, felülkerekedni vmin. Mintha harcra, birokra akart volna kelni … valamivel, tán a haraggal, mely cikázott szíve körül. (Eötvös Károly)
