bizonyára
bizonyára határozószó
1. Valószínűleg, feltehetőleg. Bizonyára meghűlt, azért nincs itt. || a. <A meggyőződés erősebb fokának kifejezésére:> nagyon valószínűnek tartom, hogy … Bizonyára nem válna előnyödre, ha elkésnél. Ha Noszty Feri annyit csuklott volna, ahányszor … emlegették a nemesi kúriákon …, a doktorok bizonyára nem eresztik útnak tél közepén. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka) Egészen bizonyosnak, kétségtelennek tartom, hogy … : kétségtelenül. Járjatok be minden földet, … S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára. (Petőfi Sándor)
3. (elavult) <Az állítás erősítésére, bizonykodásra haszn. szóként:> szavamra. Bizonyára estve magam zártam be … a kaput. (Jókai Mór)
