bojtorján
bojtorján főnév -t, -ok, -ja
1. A fészkes virágzatúak közé tartozó, gyomként tenyésző, a lapuhoz hasonló, feltűnően nagy levelű, lila virágzatú növény; fészkének szúrós, horgas pikkelyei mindenbe könnyen beleakaszkodnak (Arctium). Mihent a szép virágos kertet vagy a kövér szántóföldet … nem szántod, kapálod, annyival bujábban posdulnak [= burjánoznak] benne a haszontalan bojtorjánok és utálatos gyomok. (Pázmány Péter)
2. Ennek szúrós, tapadó, mindenbe beleakaszkodó, szálkás termése. Tele lett a ruhája bojtorjánnal. Szóláshasonlat(ok): (népies) Ragad, mint a bojtorján: akkor is az emberre akaszkodik, ha nem kívánják a társaságát, állandó nyűg az ember nyakán. Tele bojtorjánnal nagy gubancos szőre. (Arany János) Bojtorjánt vett elő. Az a ragadós virág … odaragad … magátúl is a ruhához. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): bojtorjánfű.
