bolgár
bolgár főnév és melléknév, (népies) bulgár
I. főnév -t, -ok, -ja
1. Bolgárok: a) tömegében a Balkán-félsziget keleti részén, az Aldunától délre a Fekete-tengerig lakó, részben török származású, délszláv nyelven beszélő nép. A bolgárok hazája, országa, története. b) (történettudomány) A népvándorlás korából ismert török nyelvű nép, mely a Volgánál, majd az Aldunánál lakott. || a. (egyes számban) A bolgárok közé (a, b) tartozó személy, főleg férfi. Több ezer bolgár él külföldön. Volt egy Ronka nevű bolgár alhadnagyi tisztben, | A nagy Viddinhez termetre ruhára hasonló. (Vörösmarty Mihály) Három török és két bulgár lakott ebben a kis helyiségben, amely egyébként börtöncellának szolgált. (Kuncz Aladár) || b. (rendsz. többes számban) (bizalmas) Bolgárkertész. Bolgároktól vette a paradicsomot.
2. A bolgárok (1a) nyelve. Bolgárra fordít vmit; bolgárra tanít vkit.
II. melléknév -ul
1. A bolgárok (I. 1a) közé tartozó <személy>, bolgárokból álló <csoport>. Bolgár ember, férfi, munkás, nő, paraszt; bolgár ifjúság, nemzet, nép. Búsan üvöltött A bolgár sokaság, s réműlten elálla körűle. (Vörösmarty Mihály) Bolgár kertészek módjára termeszt … zöldborsót, salátát, babot. (Nagy Lajos) || a. A bolgárok államát, nemzetét, népét képviselő, jelképező. Bolgár követ, küldöttség, zászló.
2. A bolgárokra jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcs., általuk haszn., náluk szokásos. Bolgár népviselet, tánc.
3. A bolgárság történeti élete folyamán létrehozott. Bolgár állam, népi demokrácia, irodalom, művészet.
4. A bolgárok által lakott földre, ennek viszonyaira jellemző, e földön levő, termő, onnan származó, ill. arról elnevezett. Bolgár éghajlat, medence; bolgár dohány. Útunk … igen havas volt … Csaknem mindenütt jó, bulgár faluk vannak, ahol ennivalót lehetett találni. (Mikes Kelemen)
5. A bolgárok nyelvével kapcs. Bolgár igeragozás, könyv, szótár.
6. Bolgárul: bolgár nyelven. Beszél és ír bolgárul. Azt kérdeztem tőle bolgárul, dohányos-e? Csak ennyit tudtam bolgárul. (Kosztolányi Dezső)
bolgárság.
