bolha
bolha főnév bolhát, bolhája, (népies) balha
1. Az emberi testen, valamint kutyán és macskán élősködő, szárnyatlan, nagyokat ugró, apró, barna, vérszívó rovar; csípése kellemetlen viszketést okoz (Pulex irritans). Bolhát fog; megcsípte a bolha; nagyot ugrik, mint a bolha; apró, mint a bolha. A kaszármában [= kaszárnyában] majd megevett a bolha. (Kazinczy Ferenc) Kiválaszt száz derék fekete balhákat. (Csokonai Vitéz Mihály) Amennyi bolha volt, az mind reája ugrott. (Gelléri Andor Endre) || a. (állattan) Homoki bolha: meleg égövi bolha, melynek nősténye az ember lábujjainak a körme alá furakodva veszedelmes gyulladást okoz (Dermatophylus penetrans).
2. (állattan) Bolhák: melegvérű állatokon élősködő szárnyatlan rovarok rendje, melyre jellemző, hogy egyedeinek hátsó lábpárja ugró szervvé, szája pedig szúró-szívó szervvé alakult át (Aphaniptera).
3. (állattan) Földi bolha: a káposzta, répa, repce stb. levelét pusztító, s ezzel gyak. nagy károkat okozó rovar.
4. (játék, régies) Mindkét végén többször behasított madártoll v. csavarszerűen összegöngyölt papírlap mint gyermekjátékszer, mely ha ujjheggyel kemény felülethez nyomják, magasra pattan. || a. (játék, régies) Pasztilla alakú és nagyságú celluloid lapocska, mint gyermekjátékszer, melyet egyik végén egy kissé lenyomva tovább lehet ugratni.
5. (ritka, régies) Az emberi testet érő csípős labdaütés. Laptával ott kemény „bolhákat” Oszt és kap egy sereg diák. (Arany János)
Szólás(ok): köhög a bolha v. nem szeretem, ha a bolhaköhög: jelentéktelen ember ne szóljon bele olyasmibe, v. ne vállalkozzék olyasmire, ami felülmúlja a képességeit; bolhát ereszt, tesz v. ültet vkinek a fülébe: olyasmit közöl vkivel, ami az illetőt nem hagyja nyugodni, elgondolkoztatja, v. felkelti kíváncsiságát.
Szóösszetétel(ek): 1. bolhabetű; bolhacirkusz; bolhafészek; bolhapiszok; bolhapor; bolhasereg; bolhaszar; bolhaugrás; 2. káposztabolha; vízibolha.
