bolyh
bolyh [bojh] főnév -ot, -a (főleg ragos alakban)
1. (régies) <Állaton, ill. prémen, szőrmén> sűrű, puha, göndör szőrzet. A birka bolyha; a ködmön bolyha; lekopott a bolyh a bekecsről. || a. (gyak. többes számban) <Vastagabb szöveten, posztón, nemezen> rövid(ebb) gyapjú-, szőr- v. pamutszál(ak) sűrű, puha tapintású réteget v. felületet alkotó tömege. A bársony, a finom gyapjúkabát bolyha megkopott. A bolyhok között már látszik az alapanyag. Magamra húzom fürdőköpenyegemet … Fehér bolyhaiban még tengerisó íze … bujkál. (Kuncz Aladár) Langy szellő … | a szőnyeg bolyhát csiklandozta. (Babits Mihály–Poe-fordítás)
2. (orvostudomány) Bolyhok: <A vékonybélen> a belső falat borító parányi, pálcikaszerű kinövések, képletek. A vékonybél bolyhai szívják a belek emészthető tartalmát.
