borostyán [1]
borostyán [1] főnév -t, -ja (csak egyes számban)
1. Fényes, sötét, örökzöld, karéjos levelű erdei és kerti kúszó v. kapaszkodó szárú növény; zöldessárga ernyős virágzata van, termése fekete bogyó (Hedera helix); repkény. Enikő … Szólt s bátyjára borostyánként tapadának erőtlen Karjai. (Vörösmarty Mihály) Borostyán futotta be a hantokat, de mellette egy bogáncs is lengett. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, költői) <Ez mint a költői v. hadi dicsőség jelképe>; babér. Menj hát, vitéz faj! … Rakj zöld borostyánt kalpagodra, Vagy nemesen pazarold el élted. (Berzsenyi Dániel) Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. (Petőfi Sándor)
Szóösszetétel(ek): borostyánág; borostyánerdő; borostyánfa; borostyánfenyő; borostyángally; borostyáninda; borostyánlevél; borostyánlugas; borostyánszőlő.
borostyános.
