borotva
borotva főnév ..vát, ..vája, (népies) beretva [ë-ë]
Egyenletes szélességű, tompán végződő, nagyon élesre fent, nyelébe behajtható pengéjű, finom acélkés, mellyel borotválni, ill. borotválkozni szoktak. Borotvát fen, köszörül; meghúzza a borotvát a szíjon; borotvával elmetszi a nyakát. Szóláshasonlat(ok): éles, mint a borotva: nagyon éles; úgy fog v. vág az esze, mint a borotva: roppant éles eszű. Nem igen beszélhetek, mert a borotva a gégém körül villog. (Kosztolányi Dezső) A kezén gumikesztyű, a zsebében … nagyon élesre fent, keskeny pengéjű borotva. (Hunyady Sándor)
Szóösszetétel(ek): 1. borotvaélesítő; borotvafenés; borotvafenő; borotvakés; borotvanyél; 2. önborotva; villanyborotva.
borotvás.
