botrány
botrány főnév -t, -ok, -a
1. Olyan eset, cselekedet, viselkedés, mely általános erkölcsi felháborodást, megütközést, kínos feltűnést, megbotránkozást kelt, sok szóbeszédre ad alkalmat. Családi, óriási, országos, világra szóló botrány; pénzügyi, politikai, szerelmi botrány. Kipattant a botrány. A botrány széles hullámokat vert. A botrányt a lapok is szellőztették. Igyekszik a botrányt eltussolni. A friss újság az asztalon a botrányok sűrű gőzét bocsátotta. (Babits Mihály) || a. (rendsz. bizalmas, túlzó) Kínos feltűnést keltő lármás, csendháborító v. rendbontó jelenet. Cifra, hangos botrány! Nagy botrány volt a szomszédban. No lesz itt mindjárt nagy botrány! A mérkőzés minden botrány nélkül folyt le. Kitör a botrány: a) ilyen jelenet következik be; b) (bizalmas) kínos, kellemetlen v. szégyenteljes fejlemény következik. A játékvezető ítéletére kitört a botrány. Botrányba fullad: a) ilyen jelenettel végződik; b) <szégyenletes voltával> felháborodást kelt; c) szégyenteljes sikertelenséggel végződik, zárul. Az előadás botránnyal végződött. Zajosabb botrányok nem zavarták a ház békéjét. (Kosztolányi Dezső) A káplár néhány pillanatig még ott állt előttünk …, mintha gondolkodna, hogy érdemes-e megreszkírozni a botrányt? (Hunyady Sándor)
2. Az az általános felháborodás, megütközés, amelyet vmely szégyenteljes cselekedet, viselkedés, magatartás kelt; megbotránkozás. Nagy botrány lett belőle. Még nem volt elég a botrányból? Botrányt okoz. Kerüljük el a botrányt. Az istenért, nyugodtan kedvesem, Ha észrevesznek, még botrányt okozsz. (Madách Imre) Főképp a botránytól tartott, hogy ismét meghurcolják az intézet … hírnevét. (Kosztolányi Dezső)
3. (átvitt értelemben, bizalmas, túlzó) Ez már botrány: túlmegy a szokott és elfogadható mértéken, ez már mégiscsak sok, tűrhetetlen. Botrány, hogy ilyen későn jön. Az már botrány, ahogy ír. Mégiscsak botrány, hogy … Pongyolaságban alább már nem süllyedhetünk: a mostani állapot valóságos botrány. (Arany János) Van, aki fölkiált akárhány, Hogy ennyi szépség – ez már botrány! (Vajda János)
Szóösszetétel(ek): 1. botrányhajhászás; botránykeltés; botránykeresés; botránykereső; botrányokozó; botrányrovat; 2. közbotrány; kultúrbotrány.
