botrányos
botrányos melléknév -an, -abb
1. Olyan <állapot, esemény>, amely botránnyal jár, botrányt kelt, botrányt okoz. Botrányos cselekedet, jelenet, verekedés, viszonyok. A táncteremben … elesett s táncosnéját is magával rántva, azt … botrányos helyzetbe hozta. (Jókai Mór) Kísérteties volt már önmagában is ez a tánciskola, de botrányos fejleményeivel … valósággal elrettentővé vált. (Kuncz Aladár)
2. Megbotránkoztatást, felháborodást keltő, okozó, romboló hatású <cselekedet, magatartás>. Botrányos életmód, iszákosság, ítélet, könyv, szemérmetlenség, viselkedés.
3. (túlzó) Gyalázatosan visszataszító, szörnyű. Botrányos modora van; botrányos üzelmek, viselkedés; botrányosan bánik vkivel. [Az] erkély botrányosan rontja a szimmetriát ürességével. (Jókai Mór) A molyok is megtették a magokét, kivált a bélésben és gallérban okozva botrányos kárt. (Mikszáth Kálmán)
