brit
brit főnév és melléknév, (régies) britt
I. főnév -et, -je [ë, e] A britek: a) a Nagy-Britanniában lakó népek összessége; b) (történettudomány) <az i. sz. V. századig> a mai Nagy-Britannia déli részén uralmon levő kelta eredetű őslakosság. A rómaiak leigázták a briteket. || a. (választékos) Angol személy, főleg férfi. Világjáró brit. A britt egy … órácskát vont ki zsebéből. (Jósika Miklós)
II. melléknév
1. Nagy-Britanniához, ill. az Egyesült Királysághoz tartozó. Brit állampolgár; a brit birodalom: az angol korona uralma alatt álló b.; brit csapatok, hajó, lobogó; a brit nemzetközösség ¬; (átvitt értelemben) a brit oroszlán: Anglia; brit partok, szigetek. || a. (választékos) Szűk. ért. angol. Brit miniszter, politikus. Elküldték Angliába, a britt kormányférfiakkal értekezni. (Jókai Mór)
2. (történettudomány) A britek (I. b) közé tartozó <személy, csoport>. A brit törzsek. Az ókori brit hajósok elhatoltak egészen Föníciáig.
