cafrang
cafrang főnév -ot, -ja
1. <Ruhán, lószerszámon> fityegő, lógó cifraság; rojt, bojt, sallang. Cifrák s szépek a farsangi Szánkázó lovaknak csörgői s cafrangi. (Csokonai Vitéz Mihály) Fecske lován … ezüstös cafrang hányódott. (Vörösmarty Mihály)
2. (rosszalló) Felesleges, haszontalan külső dísz, lelógó cifraság. Szakítsd le a cafrangokat, Mit rá szolgája aggatott … (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) <Irodalmi v. művészeti alkotásban> felesleges, szervetlen dísz. A szónoki beszéd cafrangjai. Szükségtelen cafrang helyett érvekkel … fogunk találkozni. (Jósika Miklós)
cafrangoz.
