céhmester
céhmester [cémestër] főnév (történettudomány)
1. Olyan kézműves, aki legényéveit kitöltötte, remek (I. 1) elkészítésével vizsgát tett és ezzel vmely céh teljes jogú tagjává lett; céhbeli mester.
2. A céhnek (1) teljes jogú tagjai által választott elöljárója, vezetője, a céh élén álló mester. Ez a szoba, hol én most … Pusztítom a papirost … Csizmadia műhely volt … A fő céhmester szabott … Benne csizmát, papucsot. (Arany János)
céhmesteri; céhmesterség.