céloz
céloz ige -tam, célzott, -zon; -ni v. (ritk.) célzani
1. tárgyatlan Fegyvert, hajítható tárgyat oly módon tart, úgy irányoz, hogy a célt (4) eltalálhassa. Céloz vmivel vmire, vkire; ágyúval, puskával céloz; pontosan céloz. Rám célza már nem egy halál, | S ha Isten hagyja, eltalál. (Czuczor Gergely) Gyújtsatok kanócot, és jól célozzatok! (Jókai Mór) || a. tárgyas (ritka) Fegyverrel v. hajítható tárggyal célba vesz vkit, vmit. A basa … | Kukorica Jancsit célozza vasával. (Petőfi Sándor) Az egyik ágyú a tornyot célozza, a másik nekiirányul a középső északi bástyának. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) Burkoltan, nem határozott formában, pontosabb megnevezés nélkül, közvetve utal vkire, vmire. Vajon kire célzott? Kire Én célozok: nagyon szilaj legény. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Gyilkos szemeket meresztett …, mikor arra céloztam, hogy talán mégse menjen el minden este. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan (sajtónyelvi, régies) Leplezett, burkolt formában vki ellen irányul. A gyöngédtelen vád nem találta azt, akire leginkább célzott. (Tolnai Lajos)
3.* Azt célozza: azt a célt szolgálja, arra irányul. Ez az intézkedés azt célozza, hogy … (helyesen: ennek az intézkedésnek az a célja, hogy …; ez az intézkedés arra irányul, hogy …)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Igekötős igék: belecéloz; elcéloz; kicéloz; megcéloz; rácéloz.
célozás; célzó; célzott.
