cementál
cementál [ë-ë v. e-e] tárgyas ige -t, -jon
1. (kohászat) <A vas felszínét> gázzal, folyadékkal v. szilárd anyaggal szénben gazdagabbá s ezáltal keményebbé teszi.
2. (bányászat) <Kőzet repedéseit> nagy nyomás alatt cementtel eltömi, betömi, és ezzel a kőzetet szilárdítja. Cementálják a beszivárgást, a Gellérthegy keleti, sziklás oldalát.
cementálás; cementálható; cementáló; cementált; cementáltat.
