csepp
csepp [ë] főnév -et, [e v. ë], -je [e] csöpp
1. Folyadéknak gömbölyű alakban különvált kis, apró részecskéje. Apró cseppek; kövér cseppek. Ebből tíz csöppet méltóztassék majd bevenni egy kockacukorral. (Kosztolányi Dezső) A tehén hazajött a csordáról, s minden lépésnél elcsöppentett egy kövér cseppet. (Móricz Zsigmond) Verejtékünk egy-egy cseppje | száraz földdel gyúrva egybe | búzaszem a búzaszáron. (József Attila) || a. jelzői használat(ban) Ekkora tömegű, mennyiségű <folyadék>. Huszonkét csepp bromkáli oldat; tíz csepp morfium; utolsó csepp véréig: addig <harcol, védekezik stb.>, amíg csak a vérveszteségtől v. ereje fogytán nem kénytelen feladni a küzdelmet. Egy csöpp tinta csöppent a csizmám szárára. (népköltés) Lobog minden csepp vérem. (Berzsenyi Dániel) || b. (költői) Vízcsepp, esőcsepp. Esik eső karikára | Kossuth Lajos kalapjára. | Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája. (népköltés) Szirtet kivölgyel [= kiváj] sűrü csepp. (Arany János) || c. (irodalmi nyelvben, régies) Könny, könnycsepp. Elfordult, hogy férje a szemébe nyomuló cseppeket ne lássa. (Eötvös József)
2. Folyadéknak nagyon kicsi mennyisége. Utolsó cseppig: fenékig, teljesen (kiissza a poharat). Nem kell pint sem itce, hiába is adnád, Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát! (Arany János) A szájába vett [a borból] … néhány csöppet, folyatta, csámcsogtatta a nyelvén. (Mikszáth Kálmán) Testem a forró vizet szerette volna utolsó cseppig magába szívni. (Kuncz Aladár)
3. (átvitt értelemben) Vminek nagyon kis mennyisége, mértéke, foka. Egy cseppet: a) kicsit, keveset, b) kissé, kevéssé, kis mértékben; egy cseppet én is fáradt vagyok; cseppet sem: egyáltalában nem; cseppel sem: semmivel sem; cseppenként: a) egyik cseppet a másik után; b) (átvitt értelemben) apránként, kicsinyenként, igen kis részletekben. Bátyám birtokára egy cseppet sem vágyom. (Arany János) Szemébe nézek és csöppet se félek. (Kosztolányi Dezső) || a. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben) Nagyon kevés. Egy csepp esze sincs; egy csepp híja volt; egy csepp kenyér. Hogy én beadjam a holmim? Bolond | Volnék, s aligha vón’ [= volna] egy csöpp eszem. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Amint a Tisza innenső partjára elértek, egy csepp ellenséget se láttak sehol. (Jókai Mór) || b. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, bizalmas, túlzó) Nagyon kicsi <személy, dolog>, kis termetű <felnőtt>. Csepp gyermek, asszony. Látok ott egy csepp kis emberkét. Úgy mentegette magát az előtt a csepp gyerek előtt, mintha az valami nagy professzor volna. (Jókai Mór) Kék szemei asszonyosak, Nedves és friss csöpp piros szája. (Ady Endre) A szekrényen volt egy kis babaszoba: … bútorok, … csöpp mosdó, az üveglapján icurka kancsó, kis nyoszolya. (Kosztolányi Dezső) || c. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, bizalmas, túlzó) Csepp korában: akkor, mikor még egészen kicsiny gyermek volt. A gyerek … még csepp korában megtanul táncolni. (Jókai Mór)
4. (rendsz. többes számban) Csepegtetve, cseppekben adagolt orvosság. ® Szervita csepp. Esténként cseppeket szed gyomorfájás ellen. Hamar vizet, cseppeket, citromot! (Eötvös József)
5. (építészet) Cseppek: <a görög építészet dór rendszerében> kis díszítőelemek, amelyek függő vízcseppekhez hasonlók.
Szólás(ok): (ez csak) egy csepp a tengerben: az egészhez v. a szükséghez képest elenyésző, számba se vehető mennyiségű.
Szóösszetétel(ek): esőcsepp; fogcsepp; fülcsepp; gyomorcsepp; könnycsepp; szemcsepp; üvegcsepp; vascsepp; vércsepp; vízcsepp.
