cseresznye
cseresznye [e-ë-e] főnév ..nyét, ..nyéje [e], (régies, népies) cseresnye [e-ë-e]
1. A cseresznyefának gömbölyded, csonthéjas magvú gyümölcse; színe világos- v. sötétpiros, (ritk. sárga), húsa édes. Egy szem cseresznye; fekete, piros; ® hólyagos; ® ropogós cseresznye; kiszedi, kiköpi a cseresznye magját; piroslik a cseresznye; cseresznyét szed, (ki)magoz. Imé, az ért cseresznye Mely édes és piros is. (Csokonai Vitéz Mihály) Cseresnye már csak aszva csügg a légi | magasban, madárlábon járható | ágakon pár szem. (Babits Mihály)
2. Cseresznyefa. Virágzik a cseresznye. Ezen a tájon jól díszlik a cseresznye. Ide cseresznyét ültetek.
3. (bizalmas) Cseresznyéből (1) főzött, készült pálinka. Megittak pár kupica cseresznyét.
Szólás(ok): nem jó vele egy tálból cseresznyét enni: veszélyes együttműködni v. bizalmas, közvetlen kapcsolatban lenni vele.
Szóösszetétel(ek): 1. cseresznyeérés; cseresznyeíz; cseresznyemag; cseresznyeszem; cseresznyeszüret; cseresznyevirág; 2. madárcseresznye.
