csicsereg
csicsereg [ë-ë] ige -tem, ..rgett, -jen [e, ë, ë] (hangutánzó)
1. tárgyatlan <Némely kisebb madár, főleg fecske> gyors egymásutánban, kellemesen ható, magas hangon szól. Csicsereg a fecske.
2. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) (átvitt értelemben, bizalmas, néha gúnyos) <Ember, főleg nő> magas hangon, könnyedén, kellemes hatást keltve v. tetszelegve beszél, cseveg. Sokat tudnak csicseregni ezek a kislányok! || a. tárgyas Ilyen módon mond vmit. A viszontlátásra! – csicseregte kedvesen a leány. Halkan, mint egy álmos madár, csicseregte: – Nosza, csak előre, kedvesem! (Herczeg Ferenc)
Igekötős igék: elcsicsereg.
csicsergő.
