csillapít
csillapít tárgyas ige -ott, -son; -ani v. -ni
1. <Kellemetlen betegségi tünetet, kóros folyamatot> csökkent. Fájdalmat, lázat, szívdobogást, vérzést csillapít. || a. <Idegeket> nyugtat. Csillapítja az idegeket.
2. Testi hiányérzetet folyamatosan megszüntet, kielégít. Éhségét, szomját csillapítja. Éhöket a nagy tál kivánatos izzel, Szomjukat a korsó csillapítja vizzel. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Megható volna ez a jelenet, ha hősünk felényit szaval, … ha éhségét nem oly tüntetve csillapítja az Iliász-szal. (Ambrus Zoltán)
3. (ritka) <Felindult, izgatott, nyugtalan személyt> csendesít, békít, csitít. Haragos feleségét, a lármázót, a zajongót csillapítja. No, no. Ne tüzelj fiam … – csillapította a báró. (Mikszáth Kálmán) || a. <Ilyen személy indulatát, ill. ennek megnyilatkozását> enyhíti, mérsékli, csendesíti. Csillapítja bosszúságát; csillapítja a lármát, zajt; csillapítja a rémületet. Csillapítsd boszúját mérges magyaroknak. (Arany János) Harcias dühét az csillapította, hogy rá talált nézni a fiú rettenetes nagy, rézvörös kezeire. (Móricz Zsigmond) || b. <Nyugtalan, felhevült állatot> simogatással, becéző szavakkal csendesít, fékez. Ziháló lovát csillapítja; csillapítja mérges kutyáját.
4. (ritka, irodalmi nyelvben) Csillapít vmit: vmely mozgás ütemét lassítja, mérsékli. Lépteit majd csillapítja, Majd megindul szaporázván. (Arany János) || a. (fizika) Csillapít vmit: vmely rezgés kilengéseit fokozatosan csökkenti. A mechanikai lengéseket mágneses fékkel csillapítja.
Igekötős igék: elcsillapít; lecsillapít.
csillapítás; csillapítatlan; csillapítgat; csillapítható; csillapított.
