csiriz
csiriz főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Lisztből v. keményítőből vízzel készített ragasztószer. Csirizt ken vmire. A könyvkötő csirizzel ragaszt. || a. Kül. búzakeményítőből v. gesztenyéből, burgonyából készült, a cipész- és csizmadiaiparban használt ragasztószer; szárítva, barna, lemezszerű darabkákban hozzák forgalomba, és vízzel oldják sűrű péppé. Megszáradt a csiriz; beáztatja, megkeveri a csirizt; csirizzel bekeni a talpbélést.
Szólás(ok): ld. marok.
Szóösszetétel(ek): csirizpép.
